Kriszti és Gábor az esküvőjük után babavárós fotózásra jöttek el hozzánk, vagyis együtt mentünk. A cél az volt, hogy szép, fotózásra is alkalmas levendulást találjunk, ráadásul az időponttal és az időjárással is bajban voltunk, de végül sikerült megtalálnunk az előbbi körülmények olyan metszetét, amely szerencsésnek bizonyult. Ott voltunk mi, ott volt Kriszti és Gábor is, sőt Emma is és ott volt a Kőröshegyi Levendulás is, akiknek ezúton is köszönjük, hogy rugalmasak voltak az időponttal kapcsolatban. Emma azóta megszületett és szépen cseperedik! 🙂

Encsivel és Krisztiánnal egy siófoki lagzin találkoztunk. Ők akkor talán még nem is sejtették, hogy egyszer ilyen képeket fogunk készíteni róluk, igaz, hogy mi sem. Azóta Heni, aki akkor még Anya pocakjában volt, megszületett és szépen cseperedik. A helyszínt ezúttal a PTE Botanikus Kertje biztosította, ezúton is köszönjük a lehetőséget! 🙂

Közeli barátokat fotózni jó, főleg ha a kezdetektől ismered a történetüket ami egy újabb kötettel látszik bővülni. Persze tudom, hogy azóta, hogy ezek a képek elkészültek, már javában íródik ez a kötet és napról napra új lapok jelennek meg benne, de azért annak örülök, hogy még azelőtt sikerült megmutatnom nektek ezeket a képeket, hogy a képeken még pocaklakó Máté leérettségizett volna. 🙂

Mint azt már az előző posztban írtam, a család képei mindig egy kicsit háttérbe szorulnak az esküvőkkel szemben, főleg szezonban, de ami késik az nem múlik. Nem akartunk semmi extrát, csak elkészíteni néhány olyan képet Grétiről és Ahmiról, amiken majd megmutathatják Ádámnak ha majd felnő, hogy milyen szép időszak is volt az amikor rá vártak. Büszke vagyok, hogy már a harmadik sorozatot készíthettem róluk a jegyes és az esküvői képeik után, remélem, hogy lesz még! 🙂

Sokszor írtam már arról, hogy mennyire tudnak hiányozni a párok, az esküvő után. Nem csak megismerni, de megszeretni is meg lehet két embert, ha olyan rövid idő alatt annyit kapsz belőlük, mint amennyi a párokból nekünk jut. Ilyen szempontból kimondottan szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nem csak egy normál megrendelő-szolgáltató kapcsolat alakul ki, hanem annál valami sokkal több. Életük talán egyik legboldogabb napjának közelében találkoztunk Nórival és Tomival is, akiket most fotóztam – a jegyes fotózás és az esküvő után – harmadszor és remélem, hogy nem utoljára, hiszen már majdnem hárman vannak. Ez adta az apropóját az alábbi sorozat elkészültének is. …

Esztert és Gergőt immáron harmadszor fotóztam. Jegyes és esküvői fotóik után egy – ha lehet ilyet mondani – még különlegesebb fotózás várt ránk, ugyanis ezen a sorozaton bizonyos értelemben már hárman szerepelnek. Nem is késlekedtünk, bejártunk néhány klassz helyszínt, közben pedig sokat nevettünk és megpróbáltuk megörökíteni a várakozás néhány pillanatát. Igazi babavárós sorozat lett ez. Nagy öröm számomra, hogy ezt is én készíthettem el. Emma azóta már megszületett és most hárman alkotnak egy boldog, mosolygós családot! 🙂

Nehezen indult be ez a hét, nem tudtam annyit aludni, hogy kipihentnek érezzem magam és akármibe kezdtem, az nem sikerült. Vannak ilyen időszakok, van, hogy tovább tartanak, van, hogy hamarabb véget érnek, de tény, hogy sokszor segít egy pozitív élmény abban, hogy másfelé induljon velünk a szekér. Tényleg nem voltam egyben, de aztán jött ez a két vidám kismama, fülig érő mosollyal az arcukon és tíz perc alatt minden bajunkat elfelejtettük Lottival, pedig Ő is fáradtan, ráadásul munka után döntött úgy, hogy velünk tart a fotózásra. Vicára talán emlékeztek, Ő látható azon az esküvői fotón, amit már nagyon sokszor, nagyon …