Havas fotózásnak indult. Vagyis azt szerettünk volna, de az időjárás sajnos nem kívánságműsor és hiába lestük az időjárásalkalmazást, élhető távolságon belül nem jelzett fotózható havat. Pedig azt mondják Svájc szép ilyenkor kora tavasszal. Végül a Pilisben kötöttünk ki és a Teve-szikla környékén barangolva fotóztunk. Így lettek jegyes képei Alexának és Krisznek, végül hó nélkül, de legalább annyira fázva mintha hóban fotóztunk volna. Rég írtam már jegyes fotós bejegyzés végére ezt, de nagyon várom az esküvőt! 🙂

Aki még nem vett részt fotózáson – és a többség így kerül a fényképezőgépem elé, legalábbis első alkalommal – van, hogy izgul egy kicsit, hiszen hiába a vLOG, azért más kívülről a YouTube-on nézni a dolgot, mint benne lenni. Andi és Geri hoztak is magukkal némi szíverősítőt izgulás ellen a jegyes fotózásra, de a szemükben mégsem az alkohol csillogott, hanem valami egészen más, amit egy szóval csak szerelemként lehet leírni. Szóval szerelem pipa, mi is kell még egy szép jegyes sorozathoz? Ja, igen. Helyszín ami hátteréül szolgál a mosolyoknak, a kézfogásoknak, az apró érintéseknek, a nevetésnek és a boldogságnak. A …

Ez volt az az este, amikor Zita és Tomi először bízták a nagyszülőkre a pici Diust. Tették mindezt azért, hogy klassz jegyes fotóik legyenek. Nem okozhattam hát csalódást Nekik, ezért mindent bevetettem, hogy a Tolna megyei vidéket bebarangolva szép képeket készíthessek róluk. Ők cserébe nem nehezítették meg a dolgom, elhozták magukkal az összes mosolyukat és nevetésüket, hogy néhányat most megmutathassak belőlük Nektek is.

A Sötétvölgyi Parkerdő csak a nevében sötét, egyébként elég szép fények vannak ha naplemente idején járunk a környéken. A Nap aranyló, meleg fénye szikrázik a víz felszínén és díszkivilágítást ad a vízparti fák ágai között életük fellépésén táncoló bogárrajoknak. Persze esetünkben e az egész csak háttér volt valami még ennél is szebbhez: Tekla és Zsolti szerelméhez.

Niki és Christoph egészen Németországból utaztak Magyarországra, hogy házasodjanak és ha már itt voltak, egy jegyes sorozatot is elkészítettünk Orfű környékén barangolva. Niki és Christoph megfogadták a tanácsomat és magukkal hozták a kutyájukat Nacho-t is aki némi jutalomfalat fejében vállalta, hogy részt vesz a jegyes fotózáson. Ahogy láthatjátok, egész ügyesen pózolt. Mivel csak napok voltak vissza az esküvőig ezért nem kellett rá sokat várnunk, szerencsére, mert amúgy nagyon nagy buli volt, de erről majd abban a posztban. Addig is vessetek egy pillantást a jegyes képekre.

Gergő fotós. Amikor a fotós megbízza a fotóst, hogy készítsen róla képeket, na, olyankor van az, hogy a fotós elkezd izgulni és bár mindig a tökéletesre és a lehető legtöbbre törekszik, itt szintet emel, mert mégiscsak egy kolléga esküvői, illetve esetünkben még csak jegyes képeiről van szó. Szerencsére Fanni és Gergő nem nehezítették meg a dolgom, hozták magukkal a mosolyukat, a nevetésüket és a szerelmüket, így nem volt nehéz dolgom, hogy elkészítsem az alábbi képeket és nagyon, de nagyon várjam az esküvőjüket! 🙂

A tavalyi év egyik legjobb hangulatú jegyes fotózásán hatalmasat sétáltunk Orfűn és környékén és közben rengeteget nevettünk. Ez látszik a képeken is, no meg a kalap. Az a kalap, nagyon jó választás volt, kicsit sajnáltam is, hogy nekem nem állnak jól a kalapok, de hát részben ezért hordok helyettük fényképezőgépet. Általában várjuk az esküvőket, de ez a fotózás kifejezetten jó kedvcsinálónak bizonyult Andi és Tomi esküvőjéhez, amiről szintén nemsokára hozom majd a képeket!

A többség úgy kerül a fényképezőgépem elé, hogy semmilyen korábbi tapasztalata nincs fotózások terén,  így már az is egy jó kiindulópont tud lenni ha nem utálja kifejezetten ha fényképezik. Éppen ezért minden fotózás végén, rá szoktam kérdezni a párjaimra, hogy milyen érzések vannak bennük, milyen élmény volt számukra a fotózás. Eddig kivétel nélkül azt válaszolták, hogy jobb volt mint amire számítottak és ez nem volt másképp Bori és Marci esetében sem. Egy szép tavaszi délutánt töltöttünk együtt, beszélgetve, sétálva, fotózva és észre sem vettük, olyan hamar elrepült az idő. Tavaly egyébként sok olyan fotózásom volt, ahol sajnáltam, hogy nem került …

Remek helyszínen tartottunk klassz fotózást Gabival és Zsoltival a Mecsek lejtőin, akiket még a kutyájuk Dorka is elkísért a fotózásra. Sokszor írom ide, hogy semmi sem tarthat vissza minket egy jó kép elkészítésétől, ezúttal is kellett „mászni” egy kicsit, de azt hiszem az alábbi képek láttán, írhatom, hogy bőven megérte a fáradozást. Disclaimer: A fotózás során egyetlen ruhadarabnak sem esett bántódása, bár ennek a veszélye valóban fennállt, különös tekintettel de nem kizárólag a selyemből készült női kiegészítőkre. 🙂

Sokat írok arról ezen blog hasábjain, hogy mennyire fontos a bizalmi, baráti viszony kialakítása a pár és a fotós között. Noémivel és Danival viszonylag rég volt az első találkozónk, egy nyári délutánon beszélgettünk a Dinasztia Cukrászdában Siófokon. Az a találkozó egy fokkal azért hivatalosabb volt mint most, amikor már fényképeztünk is, de egy jegyes fotózás mindig remek lehetőség arra, hogy beszélgessünk. Az viszont  viszonylag ritka, hogy ilyen mély beszélgetések alakulnak ki egy rövidebb fotózás alkalmával, szóval köszönöm, hogy ilyen közel engedtetek magatokhoz! Ja és egy gyorstipp srácoknak: ha a fotózáson a lány cipője beleesik a tóba, vigyétek ölben az autóig, …