Írisz és Roland nagy napját a végtelen odaadás és szeretet jellemezte, nem csak egymás felé de a család és a barátok részéről is. Persze ez így természetes, de mégis ritka, hogy ennyire érezhető és látható. A barátok már délelőtt  sürögtek-forogtak, díszítettek, amiből egyébként a pár is kivette a részét és ezt nem csak látni volt jó de fényképezni is. Igazi Rácz Tanyás júliusi esküvő volt, annak minden szépségével, festői környezetben amit nagyon élveztünk. A másnapi kreatív fotózás pedig már csak a hab volt azon a bizonyos tortán. Írisz, Roland: Köszönöm, hogy ott lehettem és én örökíthettem meg ezeket a pillanatokat. …

Esztert és Gergőt immáron harmadszor fotóztam. Jegyes és esküvői fotóik után egy – ha lehet ilyet mondani – még különlegesebb fotózás várt ránk, ugyanis ezen a sorozaton bizonyos értelemben már hárman szerepelnek. Nem is késlekedtünk, bejártunk néhány klassz helyszínt, közben pedig sokat nevettünk és megpróbáltuk megörökíteni a várakozás néhány pillanatát. Igazi babavárós sorozat lett ez. Nagy öröm számomra, hogy ezt is én készíthettem el. Emma azóta már megszületett és most hárman alkotnak egy boldog, mosolygós családot! 🙂

Az egyik kedvenc idei esküvőm volt Évi és Olivér nagy napja. Fura leírni, hogy kedvenc, mert szinte mindegyik esküvő és mindegyik pár kedvenc valamiért és pontosan ezért nem is tudnék kedvenc párost, vagy kedvenc esküvőt választani, de mégis. Nem tudom, hogy a Benes Anita által tervezett Daalarna ruha, az Ebner Pincészet által biztosított remek helyszín és körülmények, a Perfect Zenekar nyújtotta remek hangulat vagy Évi és Olivér mindig vidám és mosolygó személyisége vagy talán ezek együtt tették egésszé és kerekké ezt az esküvőt, de mégis azt kell, hogy mondjam, hogy ez így nagyon egyben volt. Még a gyerkőcökre is gondoltak. …

Jó érzés amikor a párokat fotózva, rájövünk, hogy ha külön-külön találkoztunk volna a fiúval és a lánnyal, akkor is tudtuk volna, hogy Ők összetartoznak. Ildi és Zoli is ilyen emberek, van köztük valami megmagyarázhatatlan, mintha egy szabad szemmel nem látható plusz jel lebegne közöttük. Közel voltunk az esküvőhöz, így a fotózás főpróbája is volt a kreatív fotózásnak. Igaz, az előrejelzések miatt féltünk egy kicsit az időjárástól, az végül megkegyelmezett nekünk és gyönyörű naplemente várt minket Orfűn. Bár már a stégek mellett elkészített fotók után úgy éreztük, hogy elég képünk van, jó ötlet volt még megállni hazafelé, hogy készítsünk néhány réten üldögélős képet …

Írisz és Roland jegyes fotózásának külön örömmel indultunk neki, hiszen szegről-végről ismertük egymást, Lotti évfolyamtársa volt, ma pedig kolléganője Írisznek. Több helyszínt is végigjártunk, a Zsolnay negyedben kezdtünk, majd átvágtattunk a lagzi helyszínére, de nem bírtuk ki, hogy útközben ne álljunk meg egy kis erdei úton is fotózkodni. Írisz és Roland kapcsolata nagyon régre nyúlik vissza, ez már a fotózás elején is látszott, nagyon egy hullámhosszon mozogtak és szinte egy pillanatra sem engedték el egymást, ami a képeken is nagyon jól látszik. Beszéljenek helyettem a képek:

Hosszú napok óta nem láttunk napfényt, így mosolyra görbítette a szánkat, hogy végre a napszemüvegeink is előkerülhettek a kesztyűtartóból és így indulhattunk el Orfű felé Évivel és Olivérrel. Bár az időnkénti hűvös fuvallatok még éreztették, hogy néhány napig hideg, nyirkos idő volt, az esőnek már nyomát sem láttuk. A tóban persze egy kicsivel több volt a víz a szokásosnál, ám ennek ellenére száraz lábbal tudtunk a stégekre lépni és a nádassal, a fűzfákkal és a tóval a háttérben képeket készíteni. Ráadásul a végén még egy kis dombmászásra is maradt időnk. Az esküvőn találkozunk! 😉

Őszintén szólva nem sok reményt fűzhettünk ahhoz, hogy Gina és Tamás jegyes fotózását nem mossa el velünk együtt az eső, de mivel csak ezért utaztak Pécsre, úgy döntöttünk, hogy elindulunk és reménykedünk abban, hogy az időjárás kegyes lesz és legalább egy kis ideig nem esik majd az eső. Elindultunk hát keresztül a Mecseken, és olyan ködtengerrel találtuk szemben magunkat, hogy ha lehet még inkább elbizonytalanodtam. Ennek ellenére az egyik kedvenc helyszínemre érve éppen nem esett, mi pedig kaptunk az alkalmon. Bár vizes volt a fű és amint letértünk az útról, máris térdig vizesek lettünk, nem hagytuk magunkat, Gina és Tamás …

Végül az előre beígért létszámnál eggyel kevesebben vágtunk neki Orsi és István jegyes fotózásának, ugyanis Bodza a nyuszi, végül úgy döntött, hogy nincs elég jó idő ahhoz, hogy velünk tartson. Ennek ellensúlyozására küldött nekünk csokitojásokat, aminek rendkívül örültünk, de azért a távolmaradást nem felejtettük el – Bodza! Az esküvőn nem úszod meg! A vizes füvet és talajt leszámítva egyébként végre egészen jó körülmények között dolgozhattunk. Még a Napot is láthattuk néha és bár a vihar közeledtével még a Kis-Tubes kilátót is meglátogattuk, hogy néhány kék órás illetve éjszakai képet készítsünk, igazán eláznunk még így sem sikerült, pedig akkorra már nagyon lógott az …

A tavaszi jegyes fotózások egyik legnagyobb előnye, hogy zöldellő erdők és a virágzó mezők rengeteg helyszínlehetőséget kínálnak. A levegőben terjengő virágillat és a madarak csicsergése pedig már csak hab a tortán a téli hónapok alatt ellustult érzékeinknek. Ezúttal a szúnyogok hadát is megúsztuk, szóval igazán nincs okunk panaszra. Dóra és Barna jegyes fotózása igazán klasszul sikerült, változatos képanyag született, ami annak is köszönhető, hogy elég időt szántak a képek elkészítésére. Remekül éreztem magam, alig várom az esküvőt! 🙂

 Viszonylag sok helyszínt látogattunk meg Henivel és Danival így szerintem változatos képanyag születhetett, volt tópart, mező és kilátó is a helyszínek között. Azt hiszem bátran írhatom, hogy Ők is és mi is nagyon jól éreztük magunkat, remek délután volt, bár az egyik softboxom megsínylette egy kicsit a dolgot, de ezt azóta orvosoltuk.